Az autizmusról röviden

A neve éppen ezért hivatalosan: autizmus spektrum zavar (autism spectrum disorder, ASD). Spektrum, mert a jellemző tünetek különféle erősséggel jelenhetnek meg akár egy ember esetében is, így a két szélsőség (a nagyon jól funkcionáló és a súlyosan érintett autizmussal élő emberek) között a különböző erősségű tünetek bármilyen kombinációja előfordulhat. Elmondhatjuk, hogy ahogyan nincs két egyforma ember, két egyforma autista sincsen.

“Egyes autisták csöndben, magukba fordulva élik napjaikat, mások folytonos dühöngéssel, mert náluk a világ a fejükön száguld keresztül. Egyes autisták sosem tanulják meg, hogy helyesen mondjanak köszönetet, mások ajkára oly pompásan jönnek ezek a szóvirágok, hogy az embernek az a benyomása támad, értik is azt, ami a szájukon kicsúszik. Egyes autisták szívesen nevetnek és sokat fecsegnek, mások inkább tárgyilagosak és szófukarok. Egyes autisták kétségbeesnek borús gondolatokra, mások az élet derűs oldalán táboroznak.”
Axel Brauns – Cifraárnyak és Denevérek – Élet egy másik világban c. könyvéből

Mikor lehet diagnosztizálni az ASD-t?

Bár a szülők (többnyire utólag) beszámolnak arról, hogy már csecsemőkorban is voltak jellemző viselkedési jelek, igazán kétéves korban válnak láthatóvá a tünetek. Ennél korábban még nem egyértelműen azonosíthatók az autizmusra specifikus jelek. Mivel sok egyéb fejlődési nehézség mutathat autisztikus tüneteket, előfordul, hogy a hosszmetszeti kép segít ennek pontosításában. Vagyis idővel, ahogyan a gyermek fejlődik, változik az összkép annyira, hogy pontosítani lehessen a diagnózist.

Miért fontos a korai diagnózis?

Minél fiatalabb életkorban derül fény a nehézségek hátterére, annál korábban lehet megkezdeni a célzott fejlesztést, ami abban segíti a gyereket, hogy kezelni tudja a számára nehézségeket okozó helyzeteket.

Gyógyítható az autizmus?

A tudomány jelen állása szerint nincs olyan gyógymód, ami megszüntetné ezt a nehézséget. Fontos viszont kiemelni, hogy célzott segítéssel, fejlesztéssel sokat lehet javítani az ilyen kórképpel élők életminőségén.

Mi okozza az autizmust?

Jelenleg az ok még ismeretlen. Az eddigi kutatásokból az valószínűsíthető, hogy a genetika és a környezeti hatások kombinációja állhat a háttérben.

Az autizmus tünetei, nehézségek az élet több területén

• a társas kapcsolatok: elkülönülhet a többiektől, elsősorban kortársaktól: nem kezdeményez, nehezen érti a társas közeledés jeleit. Vagy éppen ellenkezőleg, szokatlan közeledés jellemezheti őket.
• a kommunikáció: a beszéd teljes hiánya is előfordulhat, máskor viszont kifejezetten jó a beszédkészsége: hamar, és talán túl választékosan is beszél.
• a megismerés, észlelés zavara: a fájdalomérzet csökkent vagy éppen fokozott lehet. A taktilis (tapintási), vizuális (látási) és az olfaktórikus (szaglási) ingerek kifejezett keresése vagy kiiktatása is jellemezheti őket.
• az érdeklődés, aktivitás, játék beszűkülése: a tárgyakban a részletek érdeklik, kiemelkedő tudás egy-egy érdeklődési területen belül, csak egy dolog köti le igazán.
• sztereotip mozgásos tünetek: repdesés, hintáztatás, lábujjhegyen járás.
• ragaszkodás a megszokotthoz: fontos számára, hogy a megszokott tárgyak vegyék körbe, a megszokott rendben kövesse a napi teendőket. Az új helyzetek, ismeretek feszültséget okoznak neki és az addig megszerzett tudást nem tudja átvinni az számára ismeretlen szituációba.

Ami még fontos!

A hiedelmekkel ellentétben nem a rossz szülői bánásmód, hideg nevelés okozza az autizmust. Az autistáknak is vannak érzéseik! A hiányosságaik miatt nem tudják ezeket megfelelően a világ tudtára adni. Az autizmus nem egyenlő az értelmi fogyatékossággal. Vannak köztük gyengébb és jobb képességűek is, bár az előbbi gyakrabban fordul elő náluk.